Moldova

A Moldovai Köztársaság „posztszovjet” főtere

A rendszerváltás évében még mintegy 161 ezer fős lakossággal bíró Bălţi, jelenleg a szakadár Dnyesztermenti Köztársaság fővárosát Tyiraszpolt nem számítva Moldovai Köztársaság második legnagyobb városa a maga 100 ezres lakosságával. Főterén a moldovai történelem és a lakosság identitásának több rétege is visszaköszön. Az önálló moldáv kötödést sejtető, a Moldovai Fejedelemség fénykorát jelentő uralkodó Ştefan cel Mare évét hirdető tábla feliratát („Moldovának nemcsak dicső múltja, hanem jövője is van”) a kommunista ideológia megalapozói (Marx, Engels, Lenin) némi szigorral nézik a szovjet építészet stílusjegyeit mutató homlokzatról. Ugyanakkor a romántól csak a moldovai címerben különböző zászlót a NATO és az Európai Unió fogja közre a hivatalos épületek előtt. A városban az országos átlag (6%) fölött van az oroszok és ukránok jelenléte (35%) és a szovjet korszak amolyan reliktumaként a lakosság többsége (51%) az orosz nyelvet használja. A kis autók bérlése pedig már a fogyasztói magatartást próbálják belekódolni - egyelőre csak a kisgyerekekbe...