Diskurzusainkban, mint a realitás meghatározásának az eszköze, az egyik alapvetően meghatározó elem az etnikai földrajz, mint fogalom, illetve annak az idők során bekövetkező változásának értelmezése. A rendszerváltás utáni magyar földrajztudomány egyik markáns irányvonala az etnikai földrajz. Léte a magyar emberföldrajz hagyományaiból, illetve a 20. századi történelemi események által meghatározott gondolkodásmódból egyaránt táplálkozik.

A szovjet megszállás után erőszakosan átalakított tudományos intézményrendszerben megszakadtak a fasisztának kikiáltott etnikai jellegű magyar földrajzi kutatások. Évtizedekkel később, szovjet mintára hivatkozva nyílt lehetőség a kérdéskör újrafogalmazására az 1980-as évek második felében. Még a múlt rendszerben körvonalazódó alapokon, de a 20. század első felének tudományos nézőpontjaira is támaszkodva, a diktatúrában kimondhatatlanságra ítélt problémákkal szembesülő össztársadalmi nézőpontokkal összhangban szerveződött a magyar geográfia aldiszciplínájává. A 21. századi társadalomtudományi kutatások kihívásaihoz igazodva, további kutatógenerációk munkássága révén, az új évezredben is releváns vizsgálati területként van jelen az etnikai földrajz a hazai tudományos életben.

Portálunkon az etnikai földrajzi kutatásokat szeretnénk a világhálón is bemutatni. Szándékunk továbbá, hogy a kutatási irányok és eredmények mellett megismertessük az érdeklődőket az általa alkalmazott fogalomrendszer sajátosságaival is. A műhelyviták során a különböző nézőpontjaink, amellett hogy szintén változnak, megjelennek írásainkban. Ezeket összefoglaló kötetekben, könyvfejezetekben, tanulmányokban tesszük közzé, abban a reményben, hogy érdeklődő olvasótáborunk visszajelzései is alakítják nézőpontjainkat, és ezzel az etnikai földrajzról alkotott elképzeléseinket.