Kapcsolódó szakértők

Kapcsolódó szakértők

Berki Márton

Berki Márton 2009-ben, a geográfus diploma megszerzését követően kezdte meg tanulmányait az ELTE Földtudományi Doktori Iskolájának Földrajz–Meteorológia programján, majd doktori ösztöndíjas éveit követően az MTA Szociológiai Intézetének kutatójaként dolgozott. Városokkal foglalkozó földrajzosként rendkívül inspiráló volt számára városszociológus kollégákkal kutatni, azonban eközben sem szakadt el teljesen az egyetemtől; Erasmus-kurzusok, speciálkollégiumok, szakdolgozati témavezetés és terepgyakorlatok formájában mindvégig jelen volt az életében az ELTE. Az újabb fordulópontot a 2014-es év hozta: egyrészt ekkor védte meg a doktori értekezését, másrészt ebben az évben került főállásba az egyetem Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszékére, ahol jelenleg adjunktusként dolgozik (2016 nyaráig azonban félállásban még az MTA-n is kutatott).

Fő oktatási és kutatási területei a városföldrajz és a kulturális földrajz, valamint széleskörű egyetemi közéleti szerepvállalásra is törekszik; a Kari Nyílt Napok földrajzos programjainak szervezője, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet (ELTE FFI) Intézeti Tanácsának tagja, a szakterület rekrutációs koordinátora, valamint az egyetemközi Rekrutációs Egyeztető Bizottság tagja. Számos hazai és nemzetközi kutatási projektben vett és vesz részt, továbbá a Kritikai Városkutatás Műhely tagja, valamint az International Critical Geography Group (ICGG) felügyelőbizottságának tagja. Az egyetemi oktatás és a kutatómunka mellett idegenvezető végzettséggel is rendelkezik, nagyfokú elhivatottságot érez a városi tér komplex szövetének minél alaposabb megismerésére.

Demeter Gábor

(1980), történész (PhD), geográfus (PhD), angol szakfordító, az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. 2007-ben védi meg „Kisállami törekvések és nagyhatalmi érdekek a Balkán-háborúk idején (1912–13)” c. PhD értekezését a Debreceni Egyetemen, majd 2008-ban földtudományokból „Morfometriai és litológiai tényezők kapcsolatának kvantitatív vizsgálata a Bükk-hegységben és északi előterén” címmel. 2006-2011 között a DE Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszékének oktatója, majd 2011-től az MTA BTK kutatója. 2009-ben Junior Prima díjas , 2012-2014, majd 2015-2018 között Bolyai-ösztöndíjas, 2017-ben MTA Főtitkári Kutatói Elismerésben részesül és habilitál.

A Hungarian Historical Review (2012–), Történeti Földrajzi Közlemények (2016–), Makedonski Pregled (Szófia) (2017–) és a Magyar Gazdaságtörténeti Évkönyv szerkesztőbizottságának tagja, a Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság alelnöke, az MTA Gazdaságtörténeti Albizottságának és az MTA Történeti Földrajzi Albizottságának a tagja.

Kutatási területe: a Balkán-félsziget diplomácia- és gazdaság- és társadalomtörténete (18–20. század), Magyarország történeti földrajza (migráció, társadalomtörténet, tájhasználat-változás, regionális egyenlőtlenségek a 18–20. századi Magyarországon és Kelet-Európában, GIS), szekvencia-sztratigráfia (széntelepek és vízadók), mérnökgeomorfológia.

Holányi Ákos

Holányi Ákos 2021-ben, a brit Durhami Egyetem rangos társadalomföldrajz alapképzésének végzős hallgatójaként csatlakozott a Műhelyhez gyakornokként.

Főbb érdeklődési területei a nacionalizmus és az államiság kortárs kérdései, elsősorban európai kontextusban. Első önálló kutatása már a műhely keretein belül a szimbolikus tájkép és az etnikai viszonyok összefüggéseit vizsgálta Marosvásárhely vonatkozásában, amely az ELTE 2020. évi Társadalomföldrajz TDK-ján 1. helyezést ért el, s a belőle írt tanulmány jelenleg lektorálás alatt áll a Földrajzi Közlemények szerkesztőségében. Jelenleg a Bottlik Zsolt által vezett OKTA projekben a posztszovjet Közép-Ázsia és a Kaukázusi térség posztkolonializmusát vizsgáló téma kidolgozásában vesz részt.

 

 

 

Karácsonyi Dávid

Karácsonyi Dávid az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet tudományos munkatársa, önkéntes kutatója. 2005-ben végzett az ELTE-n geográfusként, majd 2009-ben védte meg doktori értekezését ugyanott „Ukrajna vidékföldrajza” címmel. Érdeklődési területe a regionális társadalomföldrajz és vidékföldrajz, a volt Szovjetunió utódállamai, különös tekintettel Belarusz és Ukrajna.

Az MTA Földrajztudományi Intézet által kiadott „Ukraine in Maps” (2008) társszerzője, a „Belarus in Maps” (2017) társszerzője és társ-szerkesztője. Az utóbbi években hosszabb időt töltött különböző ösztöndíjakkal Kelet-Ázsiában, Tajvanon, Kínában és Japánban is. Japánban a csernobili és a fukusimai katasztrófák demográfiai, regionális társadalmi hatásainak összevetése volt a kutatási témája.

Jelenleg alacsony népsűrűségű, távoli területek népesedési, regionális földrajzi kérdéseivel foglalkozik Ausztráliában, a Charles Darwin Egyetemen (Darwin). Munkája mellett az utazás és a földrajzi ismeretterjesztés a hobbija, rendszeres szerzője a Magyar Földrajzi Társaság ismeretterjesztő lapjának, a Földgömbnek, kelet-európai illetve kelet-ázsiai témákban.

2018.10.18.