Belső tagok

Barta Géza

Barta Géza, 2017-től az ELTE Földrajz és Földtudományi Intézetének PhD hallgatója. Biológia-földrajz szakos MSc diplomája mellett, az ELTE kulturális antropológia szakot is elvégezte (MA). Sok éven keresztül dolgozott középiskolai tanárként, de meghívott előadóként az ELTE Társadalomtudományi Karán is oktatott.

Antropológiai terepmunkáit Moldvában, az észak-kelet indiai Arunachal Pradeshben és Thaiföldön végezte. Érdeklődési területe a földrajz és a kulturális antropológia határterületeihez kötődnek, azaz a kulturális földrajzhoz, az etnicitás térbeli folyamataihoz, a regionális identitáshoz és a nacionalizmus-narratívák földrajzi vonatkozásaihoz.

Az etnikai- és Vallásföldrajzi Műhely állandó résztvevője, az NKFIH FT2 K 124291 számú, „A poszt-szovjet után (?): A változó kelet-európai pufferzóna társadalmi folyamatainak földrajzi vizsgálata” című projekt egyik kutatója.

 

 

Illés Tamás

Székelyudvarhelyen született és nevelkedett fel, így környezete szinte „determinálta” az etnikai és felekezeti kérdések iránti érdeklődését. Az egyetemi mesterdiploma megszerzése után 2016-ban kezdte meg doktori tanulmányait az ELTE Földtudományi Doktori Iskolában, emellett 2017 óta az egyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet tanársegédje. Ebben a funkciójában kvantitatív elemzési ismereteket oktat.

Kutatásaiban mind etnikai-, mind vallásföldrajzi témák szerepet kapnak. Előbbiek regionális súlypontjaként elsősorban a posztszovjet térség említhető, különös tekintettel a Moldovai Köztársaság identitásaira, etnikai színezetű konfliktusaira. Vallásföldrajzi kutatásainak fókuszában a székelyföldi felekezetek demográfiai folyamatainak vizsgálata áll. 

 

 

 

 

Kőszegi Margit

Földrajz és történelem szakos tanárként kapcsolódott be az etnikai földrajzi kutatásokba. A Balkán etnikai jellegű konfliktusainak feltárásához kötődött doktori disszertációja, ami Bulgária muszlim kisebbségeit vizsgálta a népszámlálási adatok tükrében. A Balkán értelemzése révén ismerkedett meg posztmodern diskurzusokkal és nemzetközi tudománytörténeti irányzatokkal, melyek alapján a hazai földrajztudomány látszólagos alapvetését adó természet-társadalom viszonyrendszer különböző interpretációi segítségével gondolta újra a geográfiáról, és a vizsgált térről, társadalmi folyamatokról alkotott nézeteit.

Oktatói tevékenysége a középiskolai tanárként szerzett tapasztalatokon túl az egyetemi szférához kötődik. Az ELTE TTK geográfus, illetve földrajztanár képzéseinek keretében a regionálsi földrajzi jellegű kurzusok mellett térinformatikai adatbázisok építésében szerzett tapasztalatait számítógépes laborgyakorlatokon adta tovább. A tanár szakos hallgatókkal végzett közös módszertani munka után a kutatói profiljához jobban illeszkedő globális egyenlőtlenségek, valamint a posztszovjet nacionlaizmusok vizsgálatában kalauzolja a hallgatókat.

Jelenleg az ELTE TTK FFI tudományos munkatársaként folytatja tovább etnikai földrajzi kutatásait. A balkanizmus vizsgálatán túl a posztszovjet és posztszocialista diskurzusok megismerése, valamint az ezzel kapcsolatba hozható nacionalizmusok vizsgálata a fő kutatási tevékenysége. Az egykori Szovjetunió területén élő kisebb népcsoportok, és a mindenkori orosz/szovjet hatalom közötti kapcsolatrendszer feltárását elsősorban a déli expanziós politika irányvonalában, a Fekete-tenger partján élő népek körében végzi. A kutatási eredmények vizuális interpretációjának lehetőségeit grafikusként is igyekszik tágítani.