Megjelent

Koncepcionálisan a fejezetek fókuszában továbbra is a térség társadalmi problémái mögött rejlő etnicitás kérdései, valamint az etnikai folyamatok különböző társadalmi vetületeinek és sajátos kontextusai állnak. A szovjet birodalom megszűnésével keletkező ún. „posztszovjet térség“ jó terepe az ilyen irányú vizsgálatoknak, mivel az etnicitás sajátos társadalmi és térségi mintázatai itt is masszívan tetten érhetőek. A vizsgált jelenségek ennek megfelelően sokrétűek:

Az első pillér a nemzeti identitás formálódásának alapelemeit (az államiság erősségének és változását, a koraújkortól a birodalmi nacionalizmus hatásait és a nyelvhasználat alakulását) a mindenkori geopolitikai helyzet tükrében tekinti át. A második blokkban a cári orosz geopolitikai terjeszkedés homlokterében, Közép-Ázsia, a Kaukázus, illetve a déli sztyepp területen élő kis népek identitásának alakulását. Végezetül pedig szót ejtünk azokról a csoportokról, amelyek lakóterületét a Szovjetúnió határa osztotta ketté egyszersmind más pályára állítva a határ két oldalán lévő, ugyanakkor hasonló kulturális gyökerekkel rendelkezőket. Ezeken a birodalmi perifériákon a szovjethatalom „segtségével“ született meg e csoportok (azeriek, tadzsikok, karélek, moldávok) sajátos, szovjet nemzeti identitása

A geográfus, történész szerzők többségének tudományos pályája már több éve a Budapesti Egyetem Földrajz- és Földtudományi Intézetében működő Műhelyünkhöz kötődik, ahol Steve Jobbit történész kollégánk a Thunder Bay Lockhead University docense is több hónapot eltöltött vendégprofesszorként. Így a csaknem 43 zömében saját tervezésű térképet, grafikont és táblázatot tartalmazó 2021 tavaszán megjelent kötetet nemcsak a társadalomföldrajz részterületei (politikai földrajz, kulturális földrajz) vagy a történelem, hanem  generálisan a társadalomtudományok iránt érdeklődőknek is ajánlhatjuk.