Karélia

A karélok településterülete és számuk változása 2010-ben

Jelmagyarázat: 1 – A karélok településterülete, a – többségben, b – kisebbségben, c – szórványban; 2 – A karélok számának (a) és arányának (b) változása a jelzett területeken; 3 – Határok, a – országhatár, b – autonóm körzet határa, c – oblasztyhatár, d – rajonhatár. (Forrás: oroszországi (2002, 2010) és szovjet népszámlálások (1926, 1939, 1959, 1970, 1979, 1989).

Karélia sohasem alkotott független nemzetállamot, területe a 14. századtól kezdve a svéd, finn, illetve az orosz geopolitikai törekvések konfliktuszónájában helyezkedett el. A terület földrajzi meghatározása nem volt egyértelmű, ezzel összefüggésben a Karéliához kötődő elképzelések is gyakran módosultak, mintahogyan a karél etnikus, nemzeti vagy a régióhoz kötődő identitást is intenzív, időnként erőszakos hatások alakították. A Karéliáról folytatott diskurzusok mind a mai napig megkerülhetetlenné teszik az orosz és a finn nézőpontok, illetve a történelmi, a kulturális és az emlékezetpolitikai szemléletmódok összevetését. Már a terület részletesebb magyarázat nélküli megnevezésében is eltérő álláspontok rajzolódnak ki: a „Karélia” fogalom Oroszország felől a Karél Köztársaságot (Finnország felől: Kelet- vagy Orosz-Karélia) jelenti, mely változó neveken, de hasonló területi egységként a Szovjetunió részét képezte. Finnországban pedig a két finn karéliai régió (Észak- és Dél-Karélia) mellett a Karjalai-földszoros és a Ladoga-tó környéki, a második világháborúban végleg „elvesztett”, ma Oroszországhoz tartozó területeket értik „Karélia” alatt, megkülönböztetve azt Kelet-Karéliától. Tovább árnyalja a Karéliával kapcsolatos definíciós problémákat, hogy a két terület átfedi egymást, ugyanis a Karél Köztársaság déli megyéi (Ladoga-Karélia) a második világháború előtt a Karjalai-földszorossal együtt Finnországhoz tartoztak. Erről olvashatnak ebben a szövegben.