Etnikai földrajzi kutatások Köztes-Európában

Kötetünk immár a második az etnikai földrajzi kutatásainkat csokorba szedő művek sorában. A kutatási terület súlypontja azonban nem a Kárpát-Balkán régió. Ezúttal Köztes-Európa északi és keleti térségeiben vesszük górcső alá az etnikai folyamatok különböző társadalmi vetületeit és sajátos kontextusait. A vizsgált területek Magyarországon az ilyen irányú kutatásokban jóval kisebb hangsúlyt kaptak eddig, pedig az etnicitás sajátos mintázatai itt is tetten érhetőek. A szerzők sora örvendetes módon jelentősen kibővült: az ELTE Földrajz és Földtudományi Intézetében megalapított Etnikai és Vallási Földrajzi Műhelyben szárnyaikat bontogató ifjú kollégáinkkal.

A koncepciója viszont nem változott, a fejezetek fókuszában továbbra is a térség társadalmi problémái mögött rejlő etnicitás kérdései állnak. A vizsgált jelenségek szintén sokrétűek: a változó politikai súlyú és területű állami keretek meghatározta identitás példájának (lengyel és román etnikai tér változása, az orosz kisebbség lét problémaköre) bemutatásától a nagyhatalmi pufferzónában kialakult/kialakított csoporttudat sajátosságainak (a belarusz és moldáv nyelvhasználat földrajzi vonatkozásai) vizsgálatán át a pufferzónák, helyi identitások létének (regionális öntudat kialakulása vagy éppen a nemzetállamok között egzisztáló kisebb népek helyzete) bemutatásáig ölelik fel a kötetben szereplő résztémákat.