Etnikai földrajz?

A rendszerváltás utáni magyar földrajztudomány egyik markáns irányvonala az etnikai földrajz. Léte a magyar emberföldrajz hagyományaiból, illetve a 20. századi történelemi események által meghatározott gondolkodásmódból egyaránt táplálkozik. A szovjet megszállás után erőszakosan átalakított tudományos intézményrendszerben megszakadtak a fasisztának kikiáltott etnikai jellegű magyar földrajzi kutatások. Évtizedekkel később, szovjet mintára hivatkozva nyílt lehetőség a kérdéskör újrafogalmazására az 1980-as évek második felében. Még a múlt rendszerben körvonalazódó alapokon, de a 20. század első felének tudományos nézőpontjaira is támaszkodva, a diktatúrában kimondhatatlanságra ítélt problémákkal szembesülő össztársadalmi nézőpontokkal összhangban szerveződött a magyar geográfia aldiszciplínájává. A 21. századi társadalomtudományi kutatások kihívásaihoz igazodva, további kutatógenerációk munkássága révén, az új évezredben is releváns vizsgálati területként van jelen az etnikai földrajz a hazai tudományos életben.

Ugyanakkor kutatásaink során szembesülünk azzal a ténnyel, hogy a nemzetközi tudományos közeg számára szinte ismeretlen az etnikai földrajz fogalma, az általunk vizsgált társadalmi kérdéseket más, főként kultúrföldrajzi és politikai földrajzi iskolák keretein belül tárgyalják. Ezért műhelyünk tagjaiban is él annak igénye, hogy a nemzetközi tudományhoz igazodva, új alapokon és akár új elnevezzéssel folytassuk tovább munkánkat. Ez szükségessé teszi, hogy minél konkrétabban fogalmazzuk meg az általunk vizsgált társadalmi jelenségek és folyamatok sajátosságait. E megújuló tevékenység gyümölcseit szeretnénk itt bemutatni. Megismertetjük az érdeklődőket az általunk alkalmazott fogalomrendszer sajátosságaival is, reményeink szerint folyamatosan bővülő fogalomtárunk segítségével.