A változó európai posztszovjet tér
Kutatócsoportunk pályázat útján nyerte el azt a lehetőséget, hogy a „Tér és Társadalom” tematikus számában publikáljuk legújabb eredményeinket. A téma, a változó kelet-európai pufferzóna társadalmi folyamatainak földrajzi vizsgálata, talán kissé tág, ugyanakkor a jelenlegi, Magyarországot is egyre inkább érintő, köztes-európai geopolitikai szituáció, és a térségben zajló események (befagyott konfliktusok, háborús válságövezetek, el nem ismert államok) a folyamatok földrajzi vizsgálatát is indokolják.
A cikkek leginkább a térség társadalmi adottságaira fókuszálnak. Az alaphangot Demeter Gábor a MTA Bölcsészettudományi Intézetének munkatársa a jelenlegi gazdasági, kulturális törésvonalak történelmi hátterének 3 időpontban történő fölvázolásával adja meg. Kvantitatív módszerrel egy történelmi GIS adatbázis segítségével támasztja alá azt a hipotézisünket, hogy a korábbi törésvonalak a megváltozott államhatárok által sem formálódtak át lényegesen még hosszabb időtávban sem. A jelenlegi geopolitikai szituációt a térség legnagyobb államának vizsgálatával Karácsonyi Dávid a MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának kutatója mutatja be. A szerző úgy véli, hogy a közelmúlt ukrajnai konfliktusa lényegéban az ország erőforrásainak ellenőrzéséért folyik. A további két tanulmány pedig, amelyet az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetében működő Etnikai és Vallásföldrajzi Műhely alapító és belső tagjai jegyeznek (Barta Géza, Berki Márton, Illés Tamás, Kőszegi Margit) a posztszovjet társadalom jelenlegi állapotának hátterét vázolja föl. A térségben fontos szerepet kap az etnicitás kérdése is, amelynek rejtett dimenzióit egy tanulságos terepbejárás tapasztalataival megerősítve a moldáv identitás rétegeinek vizsgálatával a posztkolonialista megközelítést a posztszovjet/posztszocialista nézőpontokat párhuzamba állítva mutatunk be. A liminalitás koncepciójába ágyazva pedig, négy rövid esettanulmány villantja föl az orosz és szovjet expanzió hatásait a balti országok, egy kaukázusi csoport a csecsenek, a fekete-tengermelléki krími tatárok, valamint az ukrán állam szemszögéből.
A tanulmányok mellett két rangos nemzetközi konferenciáról számolunk be, amelyek tárgya a posztszovjet térség bemutatása és amelyen kutatócsoportunk tagjai is előadást tartva gyűjtöttek tapasztalatokat. A témába vágó könyvészeti ismertetések között a talán szélesebb kutatói érdeklődésre is számot tartó (posztszovjet)témákban készült irodalmak mellett helyett kapott a szintén a térséggel foglalkozó, a MTA CSFK gondozásában megjelent és kutatócsoportunk által is jegyzett Belarus in Maps című térképgyűjtemény, amely a regionális földrajz módszereivel mutatja be ezt a magyar közvélemény által kevéssé ismert országot.
A Tér és Társadalom 32. évfolyamának 4. száma elérhető itt.